2023. Február havi Hírlevél

 

Hírek, érdekességek

Egeresi László Sándor: Bibliai héber–magyar szótár

      Megjelent!

Van amire érdemes várni, és van, amibe érdemes energiát, pénzt, és időt befektetni. Ez a szótár is egy ilyen mű.

 

 

IDÉZET A KÖNYVBŐL:

Főbb jellemzői a könyvnek:

1.      A korábbi standard szótárakon alapul.

2.      Tartalmazz minden főnevet, igét, elöljárószót és tulajdonnevet, ami előfordul a Héber Bibliában, beleértve az összes ragozott főnevet és igét.

3.      A legtöbb esetben (90% felett) minden előfordulási helyet felsorol, így használható konkordanciaként is;

4.      figyelembe veszi a Héber Biblia legelterjedtebb tudományos kiadásának (BHS kritikai apparátus) javaslatait;

5.      tekintettel van az ókori fordítások fontos variánsaira (görög: Septuaginta; arámi; targumok;latin, Vulgata)

6.      szem előtt tartja a holt-tengeri tekercsek héber variánsait;

7.      említi a párhuzamos elfordulási helyeket;

8.      említi a versen belüli párhuzamos szótárhasználatot;

9.      segíti a bonyolultabb kifejezések értelmezését egy standard angol (NRSV) és német (ZB) és egy magyar (ÚF) bibliafordítás idézésével;

10.  igéknél és főneveknél közli az elfogadottabb etimológiát az akkád, ugarit, ó kánaáni, óarámi, föníciai, móábi, pun és arab források alapján;

11.  figyel a speciális szóhasználatra, idiómákra;

12.  a szótár végén rövid listában hozza a biblia arám szavakat;

A könyv Kézikönyvként, helyben használva elérhető a könyvtárban.

Ez a könyv nélkülözhetetlen segédkönyv minden magára valamit is adó teológus, lelkész számára. Hasznos segédlet lehet egy-egy igehirdetésre való felkészülés során, mert segíti a Szentírás mélyebb megértésében a használóját.

A mű elérhető a Kálvin Kiadónál, akinek erre van lehetősége szerezze be minél előbb, mert lehetséges, hogy egy év múlva már nem is lehet majd kapni.

 

Adventista Szemle

Története kiadásai, fejlődése

Az első Adventista Szemle 1999-ben jelent meg, akkor úgy tervezték, hogy negyedévente. Az évek folyamán évente kettő számmal jelent meg, 1999-ben ATF Szemle névvel indult, majd 2000-ben Adventista Szemleként jelent meg, egy számmal. Ezt követően 2000-2009-ig ATF Szemleként jelent meg, évente kettő számmal. 2010-2013-ig nem jelent meg. 2014-ben újra indult, megújult külsővel. Még ezzel a külsővel megjelent 2018-ban is egy szám. A főiskola 2020-ban jelentette meg visszamenőleg a 2016-os év két számát, a 2017-es év nem jelent meg, majd megjelent a 2018,2019,2020,2021-es év is. Hamarosan megjelenik a 2022/1-es szám!

            Idézet az első számból:

„Minden új kezdeményezés mérlegre kerül, hogy kiállja e az idő próbáját. Az ATF Szemlével az Adventista Teológiai Főiskola is megmerítettik, hiszen a tudományos publikálás az intézmény egyik alapfunkciója. Ha itt nem sikerül megállnia a helyét, akkor teljes munkájának alapjai inognak meg.”

            Az elmúlt három évben a főiskola oktatói, és vezetősége megfeszített tempóval, de utol érte magát ebben a küzdelemben, dacára a pandémia miatt kialakult helyzetnek. Magas színvonalon, tudományos körökben is elismerést kiváltó szakfolyóirattá vált, mely nem hiányozhat egy ATF hallgató polcáról sem.

            A régebbi számok már csak a könyvtárban érhetőek el, de 2014-től megjelenő számok korlátozott számban még kaphatóak a könyvtár Jegyzetboltjában. Érdemes betérni, és elmélyedni ebben a szakfolyóiratban.

 

Február havi cikkajánlók:

       Képmás 2023/2. sz. „Ha nem ülünk lóra mit fogunk itt csinálni?”

Teszi fel a kérdést maga a cikkírója. Egy olyan önismereti foglalkozás keretében ismerkedhet meg az ember a Gestalt-terápia módszerével, melynek során a komfort zónáján kívül eső helyzetekben találhatja magát. Jelen esetben egy lóval. Érdemes elolvasni ezt a cikket, ha valakit érdekel a hétköznapi módszerektől teljesen elrugaszkodott pszichoterápia.

 

Egység 2022/decemberi szám. „ A tudomány és a vallás nem ellenségek, hanem kiegészítik egymást”

„Kéz a kézben címmel először jelent meg magyar nyelven a Brit Nemzetközösség két éve elhunyt főrabbijának, Lord Jonathan Sacks-nek könyve. A mű bemutatója alkalmából Erdő Péter bíboros, Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke, Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija beszélgetett a könyvről, illetve a vallás és tudomány kapcsolatáról.”

A cikk online itt érhető el: https://zsido.com/megjelent-az-egyseg-161-szama/

Gut Sábesz 25. évf. 20-as szám  A nap amikor Mózes nem mondott semmit

Ez a cikk engem személy szerint mélyen elgondolkoztatott, arról hogyan is álljak az Örökkévaló dolgaihoz. Amikor megérkeztek a zsidók Egyiptomból menekülve a Sinai hegy lábához, Mózes nem mondott semmit. Fel kellett készülniük Lélekben egy sokkal magasabb szintben Létezővel való találkozásra. „Bár Isten arra utasított bennünket, hogy tanulmányozzuk a Tórát és a saját szellemi képességeink által igyekezzük felfogni a bölcsességét, ez csak akkor lehetséges, ha az emberi elme megtagadja saját magát és felszámolja az egoját.”

A mai rohanó világban nekünk is meg kell állnunk egy kis időre, hogy meghalljuk Őt, és felkészüljünk az Ő dolgaival való foglalkozásra.

A cikk online itt érhető el:  https://zsido.com/gut-sabesz-25-evfolyam-20-szam/

 

Bemutatkozik a Hungaricana Gyűjtemény, ingyen elérhető adatbázis

https://library.hungaricana.hu/hu/

 

A HUNGARICANA rendszer célja az NKA által támogatott közgyűjteményi digitalizálások eredményeinek bemutatása, publikálása. A honlap egyrészt információt ad a meghirdetett pályázatokról, közli a pályázati eredményeket, illetve egy publikációs felületet biztosít az elkészült adatbázisoknak. Ezek mellett igyekszik teret adni a jó digitalizálási gyakorlatoknak, újszerű eszközöknek, technológiáknak.

Az NKA által támogatott pályázatok mellett számos más, az adott intézmény saját forrásából, esetleg más forrásból finanszírozott adatbázis is elérhető a rendszerben, ezzel is jelezve, hogy a cél a minél szélesebb körű hozzáférés és az egységes keresés biztosítása.

A HUNGARICANA létrejöttével egységesültek az NKA különböző kollégiumában folyó digitalizálások. Jelen rendszer szerves folytatása a Múzeumi Kollégium által évek óta támogatott, mintegy 50 intézmény kiadványait tartalmazó  Múzeumi Könyvtárnak. Ehhez társult most a Levéltári Kollégium által támogatott, a Magyar Levéltári Portálon található Magyar Levéltári Kiadványok adatbázisa, sőt kapcsolódnak hozzá a könyvtárak által digitalizált további anyagok is: helyi lapok, iskolai értesítők, lakcímjegyzékek, evangélikus kiadványok stb. Az így létrejött Közgyűjteményi Könyvtár intézménytípustól függetlenül, egységes felületen teszi hozzáférhetővé a digitális anyagokat.

Az integrációra jó példa a Múzeumi Kollégium által támogatott Képeslap adatbázis, amely az új Közgyűjteményi Kollégium létrejöttével ki tudott lépni a múzeumi körből, és az ugyancsak értékes anyagokat tartalmazó Országos Széchényi Könyvtár anyagával egészítette ki az eddigi múzeumi anyagot. Emellett utat nyitott a további összefogásnak is, hiszen képeslapok nemcsak múzeumokban, hanem levéltárakban, könyvtárakban és egyéb, akár egyéni gyűjteményekben is nagy számban találhatók, úgy Magyarországon, mint a határon túl.

A rendszer másik fontos és különleges eleme a történelmi térképek korszerű, látványos és legmodernebb térinformatikai technológiával megtámogatott, tudományos igényű megjelenítése. A rendszer egyrészt az Osztrák Állami Levéltárban található kéziratos, nagy felbontású (1:28.800) 1. és 2. katonai  felmérésre, másrészt pedig a magyarországi és horvátországi levéltárakban található kataszteri (1:2.880) térképekre épül. A georeferált térképek akár két, akár három dimenzióban megtekinthetők, összehasonlíthatók a mai térképekkel (Google vagy OpenStreetMap), illetve szinkronizáltan, egymással összehasonlítva is megjeleníthetők. Emellett részletes régi Budapest térképeken követhetjük a város változásait a 18. század végétől a 20. század közepéig. 

A HUNGARICANA fontos részét alkotják a metaadatbázisok és a hozzájuk tartozó képek. Ezek kiindulópontja a Magyar Levéltári Portál (MLP), amely okleveleket, úrbéri összeírásokat, közjegyzői iratokat, végrendeleteket, térképeket, stb. tartalmaz, s most egyetlen felületen jelenik meg más múzeumi (pl Kitaibel-herbáruim) és könyvtári metaadatbázisokkal (pl. RMK I.).

A HUNGARICANA rendszer fontos funkciója a különböző adatbázisok, intelligens, kifinomult és együttesen való keresése: nem kell külön-külön lekérdezéseket futtatnunk, hanem lehetőségünk van egyetlen kereséssel valamennyi adatbázisban megtalálni a minket érdeklő adatokat.[1]

---

[1] https://www.hungaricana.hu/hu/rolunk/

 

Képek a múltból:

„Testvéri összefogásra van szükségünk….” Adventhírnök 1997/8

 

Ez a cikk 1997-ben jelent meg amikor az a könyvtár, ahol ma dolgozok még csak egy álom volt, egy gondolatfoszlány. Nagyon sok kedves adventista testvér jóvoltából létezhet az ATF Könyvtár, a lelkes bibliofilek jóvoltából, akik a saját gyűjteményeiket adták bele. Az évek során végment gyűjtőmunka eredményeként jött létre a könyvtár.

Elődeim gondoskodtak a könyvtáról, név szerint Bajusz Erika, Baji Zoltán, Hangyás Lászlóné, Faragóné Szilvási Zsuzsanna, valamint Faragó Tibor. A Szigeti családból Szigeti Jenő és Szigeti László voltak azok, akik a saját gyűjteményükből juttattak a könyvtárnak. Külön gyűjteményként meg kell említeni Lenk Lajos által összegyűjtött nem csak könyvekből álló dokumentumtárat. Szilvási József volt rektor úr az, aki gyűjtemény szervező munkájával lehetővé tette, hogy létrejöjjön a könyvtár. Meg kell még említeni a Párniczky hagyatékot, valamint az Albrecht hagyatékot.

A könyvtárban jelenleg egy ún. állományfeltáró munka zajlik, melynek során kategóriákba sorolódik az állomány. Több kisebb gyűjteményt alakítunk ki, valamint téma szerint is csoportosítjuk az állományt.

Ez a munka viszont nem ma kezdődött, és azt hiszem nem is velem ér véget, itt az elődök öröksége, szellemi és anyagi javainak az örökségének a megőrzése, feltárása, visszakereshetővé tétele, valamit rendelkezésre bocsátása zajlik folyamatosan.

Ez a könyvtár él, és kapocs a múlthoz, és lehetőség a jelen számára, melynek megtisztelő feladat a részesévé válni, egyfajta kiváltság azt hiszem.

/M.Zs./