KÖNYVTÁRI HÍRLEVÉL 2025/2.

 

KÖNYVTÁRI HÍRLEVÉL 2025/2. SZ.

 

25 ÉV KÖNYVTÁROSKÉNT

            2000 májusában kezdtem el dolgozni az akkori Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárában, melynek ebben az évben van a jubileumi 25. évfordulója.

Egészen véletlenül lettem könyvtáros. Munkát kerestem és egy barátnőm ajánlotta, hogy lenne egy állás, amihez csak érettségi kell. Felvettek, és a könyvtár raktárában kezdtem el dolgozni. Az akkori vezetőm és a kollégáim megtanítottak a magas munkafegyelemre, és arra, hogy a könyveket mindig nagyon fontos visszarakni a pontos helyére. A könyvtár ekkor helyileg a Múzeum utcában volt található a Magyar Rádió és a Magyar Nemzeti Múzeum szomszédságában. Rögtön be is iskoláztak és szeptembertől elkezdtem a könyvtári asszisztens végzettség megszerzését. Nagyon élveztem a képzést, itt szerettem meg az Egyetemes Tizedes Osztályázást, ami jelenleg is a munkám nélkülözhetetlen része. 2001 őszén az egész könyvtár átköltözött a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemre, és létrejött a BME OMIKK, így egyesült a két nagy műszaki könyvtár. A BME-én a Tankönyvolvasóba kerültem, szerettem itt lenni, nagyon sok könyv forgott  egy nap alatt. 2005-2013-ig gyesen voltam. 2013-ban mikor visszatértem a könyvtár világába, megszereztem a segédkönyvtáros képesítést. Továbbra is Olvasószolgálaton dolgoztam. Mikor a könyvtár belekezdett a katalóguscédulák általi úgynevezett re-katalogizálásba, akkor megtanultam a katalogizálást. Az Olvasószolgálaton belül többféle munkakörben dolgoztam. Itt szereztem meg azokat a könyvtáros szakmai kompetenciákat, melyek segítettek abban, hogy Adventista Teológiai Főiskola jelenlegi könyvtárosa legyek. A könyvtár számomra persze soha nem volt ismeretlen terep. Édesanyám cipelt magával még gyerekkoromban, és szerettem meg a könyvtár sajátos világát. Kamaszkoromban nagyon szerettem olvasni, és otthon éreztem magam a könyvtárban. Az Adventista Teológiai Főiskola könyvtárosaként nagyon sok mindent meg kellett tanulnom, és újabb kompetenciákat kellett elsajátítanom. Azt gondolom, hogy azok az emberek segítettek ebben, akik az évek alatt a példamutató szakmai szeretetük által, és mivel tanulhattam tőlük, akarva akaratlanul formáltak engem is szakmailag. Hálás vagyok azért, hogy „elleshettem” tőlük a szakmát!

 

 

Jézushoz vezető út

A könyvtárban járt Michael W. Campbell, akit nagyon érdekelt Ellen G. White Jézushoz vezető út első kiadása.  Nagyon örültem, hogy ez a kiadvány fellelhető a könyvtárban. jobban mondva helyileg elzárva található a Rektori szobában.

Érdemes betérni a könyvtárba, ha valaki szeretné megtekinteni!

Egy-két gondolat a plágiumról

„„A művek nem kerülhetik el sorsukat.” Az elismerés biztos jele a plagizálás. Az olvasó vagy a hallgató tehát ne lepődjön meg, ha mások előadásain szó szerint, mások könyveiben oldalszámra rátalál a szerző könyveiben foglaltakra. Ennek jogi és etikai vonatkozásai nem ide tartoznak.”[1]

 Amit a plágiumról vagy a plagizálásról a leginkább tudni érdemes, hogy másnak a gondolatait sajátként előadni, nem illik. Mi akkor a teendő? Szakdolgozatok esetében ez azt jelenti, hogy kellő mértékben legyen hivatkozva arra a műre, szerzőre, akinek a gondolatát beépítettük a dolgozatunkba. Mikor közeledik a szakdolgozat leadási határideje, akkor a hallgatók izgatottan fordulnak a könyvtároshoz, hogy vajon átmegy-e a „plágiumszűrőn” a dolgozatuk. Szeretném megnyugtatni a hallgatókat, hogy ha kellően ellátták hivatkozással a dolgozatukat, és a konzulens oktató beküldhetővé minősítette a dolgozatot, akkor talán már nem lesz fennakadás.

De vajon milyen hibák lehetnek még, amik esetleg a szakdolgozat minősítésekor akadályt jelenthetnek?

Az egyik, hogy a főiskola hivatkozási szabályai szerint, pontosan kell hivatkozni. Itt érdemes ennek utána nézni: - Az Adventista Szemle eddig megjelent számainak a végén található a Függelék, amit érdemes elolvasni. dr. Kormos Erik: Kutatásmódszertan jegyzete is iránymutatással szolgálhat. Ha esetleg valakinek nincsen meg, akkor kérheti a könyvtártól, hogy elektronikusan küldje el, vagy pedig nyomtatási áron megrendelje a könyvtár irodai szolgáltatásai keretében. Ennek jelenlegi ára: 4140 Ft.

A másik, hogy több hasonló témájú szakdolgozat születik, és vannak olyan témakörök, aminek a magyar nyelven megjelent szakirodalma szűk határok között mozog. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a szakdolgozatok között akarva-akaratlanul is több hasonló pont akad. Nem érdemes egymás felhasznált szakirodalmát egy az egyben átvenni, hanem ha lehetséges inkább újabb források után kell kutatni.

Végül hova érdemes fordulni a szakdolgozat írásakor?

Érdemes felkeresni a főiskola könyvtárát. Itt lehet feltenni a kérdéseket, érdeklődni a források felől.  Lehetőség van az eddig elkészült és megvédett szakdolgozatokba való beleolvasásba, és kézzel írott jegyzetet készíteni belőlük.

Végül pedig egy teljes szakasz idézése a MERSZ adatbázisból:

„A plágium

A plágium alapjában véve más személy szavainak vagy gondolatainak sajátunkként való bemutatását jelenti. Ennek értelmében tehát, hogy ha egy írásmű szerzője úgy idéz akár tartalmilag, akár szó szerint egy másik publikációból, hogy azt nem jelöli meg forrásként, akkor plágiumról beszélünk. A plágiumnak több további formája különböztethető meg:

• a szóról szóra történő idézés egy publikációból forrásmegjelölés nélkül,
• a szóról szóra történő idézés egy publikációból forrásmegjelölés nélkül, utalva egyben arra, hogy az adott mondat(rész) az írásmű szerzőjének saját gondolata,
• az a fajta tartalomátvétel, amikor az eredeti szövegnek csak néhány szavát cseréli ki a szerző, és elmarad a forrásra való hivatkozás,
• az a fajta tartalomátvétel, amikor az eredeti szövegben található szavak, mondatok, egységek sorrendjét változtatja csak meg a szerző, és elmarad a forrásra való hivatkozás,
• a tartalmi idézés – tehát például egy elmélet, nézet vagy modell ismertetése a szerző saját szavaival – a felhasznált forrás megjelölése nélkül,
• a tartalmi idézés – vagyis egy dokumentumban olvasottaknak a szerző saját szavaival való megfogalmazása – forrásmegjelölés nélkül, és utalva egyben arra, hogy a leírt sorok az írásmű szerzőjének saját gondolatai,
• az a helytelen idézési forma, amikor a szerző szó szerint idéz egy publikációból, és habár hivatkozik a forrásra, nem használ idézőjelet az átvett rész elején és végén; mivel amikor a szerző nem tesz idézőjelet, az azt jelenti, hogy a leírt sor(ok) a szerző saját megfogalmazása,
• pontatlan, hiányos vagy helytelen a hivatkozott publikáció bibliográfiai adatainak megadása szöveg közben,
• pontatlan, hiányos vagy helytelen a felhasznált publikáció bibliográfiai leírása az irodalomjegyzékben,
• hiányzik az irodalomjegyzék, vagy nem kerül be az irodalomjegyzékbe egy felhasznált publikáció bibliográfiai leírása,
• a szerző az általa készített írásműben olyan sok szó szerinti vagy tartalmi idézést alkalmaz, hogy a felhasznált publikációnak a nagy részét közli munkájában – függetlenül attól, hogy hivatkozik e vagy sem (Anglia Ruskin University, University Library, 2010; Deane, 2010; Plagiarism.org, 2011).

Amennyiben azonban a hivatkozás tartalmi és formai követelményeinek betartásával készül egy szakmai anyag, akkor nem történik plagizálás. A plágium elkerülésére és a helyes hivatkozásra nemcsak azért fontos törekedni, mert a plágium valójában a tudományos munka eredményeinek elsajátítását és a szerzői jogok megsértését jelenti, hanem azért is, mert a plágium súlyosságától, valamint a felhasznált és a plágiumot tartalmazó dokumentum jellegétől függően különböző mértékű szankciókkal jár; egyetemen például a szakdolgozat elutasításával, súlyosabb esetekben pedig akár pénzbírsággal is.

Napjainkban már több plágiumkereső szoftver (például Turnitin, Ferret) is rendelkezés áll, amelyekkel megvizsgálható, hogy egy írásos anyagban történt-e plagizálás, valamint hogy helyes-e a felhasznált forrásokból átvett tartalmak hivatkozása. Hazánkban azonban ezeket a programokat elsősorban idegen nyelvű anyagok ellenőrzésére alkalmazzák, minthogy jelenleg még viszonylag kevés az elektronikus formában hozzáférhető vagy rendelkezésre álló magyar nyelvű gazdasági tárgyú szakirodalmi dokumentum. A digitalizálás előrehaladásával, a szakkönyvek e-könyv formájában történő megjelenésével és elterjedésével várhatóan jelentősen emelkedni fog Magyarországon a plágiumkereső szoftver alkalmazása.”[2]

Szakkönyvtári seregszemle, 2025

Online formában részt vettem még március végén az ebben az évben is megrendezésre kerülő Szakkönyvtári seregszemlén.

Az előadások megtekinthetőek az alábbi linken:

https://www.kshkonyvtar.hu/article/17/1264/szakkoenyvtari-seregszemle-2025

Az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének negyedéves hírlevele

Megjelent az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének legújabb hírlevele.  Érdemes elolvasni.

Itt érhető el a legújabb szám:

https://ojs.uni-eszterhazy.hu/index.php/EKEH/issue/view/133

Ha valaki nagyon keres, akkor engem is megtalálhat benne!

 

Önkénteseket várunk nyáron, a könyvtárba!!!

 

A könyvtár 2025 nyarán nagyon, nagyon várja azon lelkes önkéntesek jelentkezését, akik segítenének a Kézikönyves Gyűjtemény Szakrendbe állításában. A munka jellegéből adódik, hogy akinek porallergiája van, az már eleve kizáró ok. A munka megkezdése előtt a teljes gyűjteményt portalanítani kell, magyarul porszívózni kell a könyveket.

Ez azt jelenti, hogy a szakmai irányításom alatt minden egyes könyv kap egy szakjelzetet, és eszerint helyeznék el a polcokon. Egy-egy nagyobb sorozatot áthelyezzünk máshova. Ehhez a munkafolyamathoz tartósan van szükség segítségre, tehát ha valaki szeretne jönni, akkor egy-két hétben kell gondolkoznia, és csak akkor vállalja el, ha biztosan tudja, hogy azon a héten erre fog időt szánni.

A következő hetekben számítunk Önökre:

1.      2025.06.30-2025.07.04.

2.      2025.07.07-2025.07.11

3.      2025.07.28.-2025.08.01.

4.      2025.08.04.-2025.08.08

5.      2025.08.25.-2025.08.29

A munka ütemezése miatt nagyon fontos, hogy 2025.06.15-ig jelentkezzen, aki ebben részt tud vállalni!

Elérhetőségek: konyvtar@atf.hu Tel:06-28-547-285 vagy pedig személyesen a könyvtárban;

 

ATF KÖNYVTÁR NYITVATARTÁSI REND 2025. MÁJUS-JÚNIUS

 

2025. MÁJUS.

2025.05.21-25-IG A KÖNYVTÁR ZÁRVA TART.

2025. JÚNIUS.

2025.06.05.-08-IG A KÖNYVTÁR ZÁRVA TART.

 

SZERETNÉNK FELHÍVNI OLVASÓINK FIGYELMÉT, HOGY 2025. MÁJUS-JÚNIUS HÓNAPBAN A KÖNYVTÁR VIZSGAIDŐSZAKI NYITVA-TARTÁSSAL ÜZEMEL.

EZ AZT JELENTI, HOGY VASÁRNAP ZÁRVA LESZ A KÖNYVTÁR, CSAK VISSZAHOZNI TUDNAK KÖNYVEKET!

AKINEK KÖNYVRE VAN SZÜKSÉGE, ÉS VASÁRNAP TUD CSAK BEJÖNNI, ANNAK ELŐRE KELL JELEZNIE, ÉS EZ ESETBEN A TANULMÁNYI OSZTÁLYON VEHETIK MAJD ÁT A KÉRT DOKUMENTUMOT!

VÉGZŐS HALLGATÓKNAK, 2025.06.15-IG RENDEZNIÜK KELL A TARTOZÁSAIKAT A KÖNYVTÁRRAL SZEMBEN, ÉS MEGSZŰNIK A KÖLCSÖNZÉSI JOGOSULTSÁGUK, KÉRJÜK ÜGYELJENEK ERRE! A KÖNYVTÁR NEM TARTOZÁSI IGAZOLÁST ÁLLÍT KI A VÉGZŐS HALLGATÓKNAK A TANULMÁNYI OSZTÁLY FELÉ!

VIZSGAIDŐSZAKBAN A KEDDI NAPOKON A KÖNYVTÁR 08-16-IG TART NYITVA!

NYÁRI NYITVA-TARTÁS

2025. JÚLIUS-AUGUSZTUS HÓNAPBAN ZÁRVA TART A KÖNYVTÁR, CSAK ÜGYELETET TARTUNK. HÉTKÖZNAP 09-14-IG!

 

KÖSZÖNJÜK SZÉPEN MEGÉRTÉSÜKET!

ATF KÖNYVTÁR MUNKATÁRSAI

 

 

 

Könyvtári elérhetőségek

Adventista Teológia Főiskola Könyvtár- és Dokumentációs Központ

 

Könyvtáros: Molnár Zsuzsanna

Asszisztens: G. Tóth Aletta (csak keddenként érhető el a könyvtárban, kérdés esetén a könyvtárost érdemes keresni)

Email cím: konyvtar@atf.hu

Telefon: 06-28-547-285

Skype: Könyvtár ATF

live:.cid.1a05fcea8aa721c3

 https://join.skype.com/invite/IMMTweRyoRyg

Honlap:

https://atf.hu/konyvtar-es-dokumentacios-kozpont-2/

Blog: https://adventistakonyvtar.blogspot.com/

Katalógus: https://atf.opac3.monguz.hu/

Applikáció: QultoEcard (regisztrált olvasóknak)

Nyitvatartási rend

Szorgalmi időszakban:

• Hétfő: 10.00-16.00;
• Kedd: 08.00-18.00;
• Szerda: 10:00-16:00;
• Csütörtök: 08.00-16.00;
• Péntek: 08-12;
• Szombat: Szünnap

Vasárnapi előadási napokon: 08.00-14.00

A könyvtári szolgáltatásokat igénybe venni csak a fenti nyitvatartási időpontokban lehetséges.

A Könyvtár december hónapban és a nyári szünetben a Főiskola működéséhez igazodva előre megadott rend szerint tart nyitva.

 

---

[1] Sille I. (2016). Illem, etikett, protokoll. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630597968. (Letöltve: 2025. 05. 12. https://mersz.hu/dokumentum/dj131iep__241/#dj131iep_238_p5)

[2] Kovács K. (2017). Kutatási és publikálási kézikönyv nem csak közgazdászoknak. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634540373. (Letöltve: 2025. 05. 12. https://mersz.hu/dokumentum/m203kepknck__30/#m203kepknck_27_p4)