Heti cikkajánló 12.

Kedves Hallgatók!

 Ezen a héten is szívesen ajánlok olvasnivalót. 

Íme: EVANGÉLIKUS ÉLET 2022.01.30. – 02.06. 87. évf. 3-4. szám 

 Wolfgang Huber: „Hitkérdések protestáns szemmel” című kötetéből részletet olvashattok. Ha az egész kötetre kíváncsiak vagytok, akkor 3.420,- Ft-ért megvásárolhatjátok. /Luther Kiadó, Bp., 2021./ A keresztény templomok képi világának fejlődése fokozatosan alakult: a Krisztus-hitvallásban a kereszt és a feltámadás a lényeg. (Fil. 2:6-11.) Jézus halála és feltámadása került a fókuszba, A középkori üvegablakok Jézus életét ábrázolják több jelenetben. A passiótörténet, a mennybemenetel, az utolsó vacsora gyakran áll a középpontban. Az oltár ábrázolja, hogyan szerezte Jézus az úrvacsorát – legtöbbször a predellán. (= Oltárpolc, a gótikus szárnyasoltárnál rendszerint festményekkel, domborművekkel díszített alsó része; az azt díszítő festmény vagy dombormű) Az evangéliumok kezdettől fogva a kereszt és a feltámadás fényébe állítják Jézus útját. Meggyőzően mutatja be Joseph Ratzinger Jézus-könyvében. A keresztény istentisztelet a bűnvallás, a kegyelemhirdetés folyamata. Jézus megmutatja a bűnösökkel való szolidaritását. Magára is érvényesnek tekinti Keresztelő János megtérésre hívó szavát; alámerítkezik. A megdicsőülés története a feltámadásra irányítja a figyelmet. Jézus jövendölései szenvedéséről az életét a halál várása felől határozzák meg. A feltámadás a félelemtől való megszabadítást jelenti. 

 GUT SÁBESZ 24.évf. 23. szám 

 Chana Deutsch megemlékezett Esther Pollardról, aki az elkötelezettség, erő, kitartás és a hit szimbóluma volt. Férje, Jonathan Pollard Izráel számára kémkedett az USA-ban. 1987-ben elítélték. 1993-ben kötöttek házasságot. (Leánykori neve Elaine Zeitz volt.) Esther kitartóan harcolt férje szabadon bocsátásáért. 2020 decemberében költözhettek Izráelbe. Koronavírus-fertőzést kapott; 2022. 01. 31-én 68 éves korában halt meg. Jonathan Pollard hétnapos sivá gyászidőszak alatt újságírók gyűrűjében idézte fel az utolsó szavakat: „ A lelkem ( a nesámá szót használta) arra vállalkozott, hogy két küldetést teljesítsen. Az egyik az, hogy hazahozzalak, a másik pedig az, hogy zsidóként hozzalak haza…..Most, hogy ezt is teljesítettem, hazamehetek.” Szeretetből példát mutatott. Lojalitással,, támogatással, megértéssel, szeretettel tartozunk egymásnak. Emléke legyen áldott! 

 REFORMÁTUSOK LAPJA 2022.02.13. 7. szám 

 Molnár Ambrus református lelkipásztor Balassagyarmaton. A „Hit – vallás” új rovat keretében „ A keresztyén teológia értelme” témájában nyilatkozott meg. A teológia görög eredetű szó. (Theosz = Isten. Logosz = beszélni, mondani) Tükörfordításban = Istenről való beszéd. A keresztyén teológia gyakorlati tudomány. A Bibliában az üdvösség kizárólag Istenhez kötött. Jézus szerint a tökéletes élethez Isten akaratát kell cselekednünk. Az üdvösséghez nem elég annyi, hogy hiszem vagy sejtem Isten létezését. Az ördögök a legtöbb embernél biztosabban tudnak Jézus istenségéről. R.C.Sproul: „Egyetlen keresztyén hívő sem létezhet teológia nélkül.” C.S.Lewis: „ …..ha nem tanulunk teológiát, az nem azt jelenti, hogy nincs elképzelésünk Istenről. Csupán azt fogja jelenteni, hogy egy csomó helytelen elképzelésünk lesz – téves, zavaros, idejétmúlt elképzelések. A helyes ismeret azért lényeges, hogy mindez tetteinkben és döntéseinkben megmutatkozzon. Jézus beszél Isten helyes ismeretéről és annak alkalmazásáról. Lehetőség nyílik a helyes életmódra. Mindennek a végső értelmezési kerete az örök élet és az örök kárhozat. Ez már itt dől el. Az alábbi igehelyek megerősítik a leírtakat: Mt. 7:21 Jak. 2:19 Mk. 5:6-8. Mt. 7:22 Róm. 1:4 Jn. 8:38 Lk. 22:42 Mt. 7:23 Mt. 25:34

 Katartikus olvasást kívánok sok szeretettel: Szivek Éva Judit Dombóvár, 

2022. 02. 22. (K) ATF-Teológia-MA 2021/2022. II/2.

Heti cikkajánló 11.

 Kedves Hallgatók!

 

 

 

 

2022.02.14-én (hétfőn) Ócsai Tamás, a Hetednapi Adventista Egyház Magyar Uniójának elnöke tartotta a reggeli áhítatot 8 óra 30 perckor. A végső tanulság ez volt: maradjunk Krisztusban!

2022.02.13-2022.02.20-ig a „ Házasság hete” mottója: Maradjunk együtt!

Ha Krisztusban maradunk, akkor sikerül együtt is…..Ezek jegyében érthetőek ajánlásaim:

 

 

 

 

FAMILY     Családi és párkapcsolati magazin     2022/1. (Tavasz)     www.family.hu

 

 

 

 

Naszádi Krisztina exkluzív interjút készített dr. Gary Chapmannel. Ismerős a név, ugye? (Az öt szeretetnyelv) A Harmat Kiadó gondozásában jelent meg könyve, amely a házassági krízisek (alkoholizmus, depresszió, fizikai és verbális agresszió, hűtlenség, munkamánia) megoldásával foglalkozik. A „Se veled, se nélküled”-kapcsolatoknak kínál segítséget. Legújabb könyve 2022 márciusában lát napvilágot „Életem és a szeretetnyelvek” címmel. 80. születésnapja ihlette az önéletrajzi kötetet. Részletesen ír  benne  a 2017-es  magyarországi körútjáról.

Meggyőződéssel vallja, hogy, hogy soha ne adjuk fel a reményt: egy kapcsolat bármikor jobbá válhat. Hivatásunkban is képezzük magunkat – házasságunkról miért ne tanulnánk? (Megjegyzem: anyósjelölteknek és gyakorló anyósoknak indult tanfolyam a Pasaréti úton…..)

Néhány kutatás szerint az a bizonyos hét év választóvonal. Ha túljutunk rajta, nagyobb valószínűséggel lesz hosszabb házasságunk.

Minden párnak akadnak problémái. Segíteni úgy lehet másoknak, ha bemutatjuk küzdelmeinket, kudarcainkat; hogyan vesztünk össze és békültünk ki, ezzel azonosulni tudnak az érintettek.

A szeretet döntés; viselkedésünkkel befolyásolhatjuk a másik személyt.

A gyermek tiszteli a szülőt, ha bocsánatot kér a veszekedésért, illetve elmondja, hogyan bocsátott meg házastársának.

Két alapvető dolog szükséges a jó és hosszú, boldog házassághoz: ismerjük társunk szeretetnyelvét és nézzünk szembe hibáinkkal.

A nemzetért nem lehet többet tenni, mint segíteni az embereket szeretetteljes házasságban, azaz családban élni, hogy a lehető legjobb személyekké váljanak.

 

 

 

 

TEOLÓGIA     Hittudományi folyóirat     2021/1-2.

 

 

 

 

Nagyon érdekes és aktuális Hankovszky Tamás  „Istenfélelem” című tanulmánya. A modern nyugati ember – ha vallásos is – nem istenfélő. („Nem ismer se Istent, se embert!”)

Az istenfélelem eltűnése komoly veszteség. A kereszténység sem nélkülözheti az alapvető vallási fogalmakat: bűn, áldozat, túlvilág, pap, Isten, Király, Felség, angyalok…..

Bibliánk az evangéliumok mellett tartalmazza az Ószövetséget is. Tévedés lenne Istent csak félelmetesnek fölfogni, de az is , ha csak szeretetként.

A szerző katolikus ismerőse így nyilatkozott: „Isten nem várja el tőlünk az imádságot, nem tartozunk neki imádással.” Hittanórán még ő is így tanulta a Dekalógus első parancsolatát a tízből: „Uradat, Istenedet imádd, és  csak neki szolgálj!”

Mi már nem vagyunk képesek az istenfélelemre. (Tisztelet a kivételnek.) Azt sem tudjuk, hogy mit jelent ez a szó. (100 évvel ezelőtt Pavel Florenszkij szellemi pimaszságnak nevezte.)

Paul Tillich, a nagy protestáns teológus megalkotta szorongástipológiáját Kierkegaard óta a szorongás abban különbözik a félelemtől, hogy nincs tárgya. A kettő mégis összefügg.

Minden félelem mélyén szorongás van, minden félelmünket igyekszünk szorongássá alakítani, azaz konkrét tárgyat adni neki.

A szorongásnak három típusa van: halál, kárhoztatás, értelmetlenség. „ A nemlét három irányban fenyegeti a létet!” (Pl. Természeti csapás, betegség, politikai hatalom, közvélemény, ellenséges ember,….)

Isten minden másnál alkalmasabb arra, hogy a szorongás mindhárom típusa helyére lépő félelem tárgya legyen. Minden dolog – amelytől félhetünk – Isten elé rendelődik; csak akkor árthat nekünk, ha Ő megengedi.

Rudolf Otto szerint numinózus – rettentő és elbűvölő titok (mysterium tremendum et fascinans).

Akik Istent tapasztalják, azok számára Isten félelmetes, de ellenállhatatlanul vonzerővel bír.

Az istenfélelem eltűnésének oka a megváltozott természetkép. Kant definíciója szerint fenséges az, „ amivel összehasonlítva minden más kicsi”. a félelem állapotában nem lehet esztétikai ítéletet hozni. Feltétel, hogy biztonságban legyünk a fenséges dologgal. Bizonyos értelemben fölényben is vagyunk a természettel szemben.

A keresztény igehirdetés akadálya: sokan hiszik, hogy van Isten; jóval kevesebben, hogy ők bűnösek.

Istenfélelem – Ti hogy’ álltok Vele?

 

 

 

 

Élménydús programokat kívánok szeretettel, továbbá áldásos olvasást:

 

 

 

 

                                                                                              Szivek Éva Judit

Dombóvár, 2022. 02.16. (Szerda)                                   ATF-Teológia-MA

                                                                                               2021/2022. II/2.

 

Heti cikkajánló 10.

 

Kedves Hallgatók!

Elérkezett a 2021/2022-es tanév 2 (tavaszi) féléve. Remélem, a megérdemelt pihenés után újult erővel vágtok bele a további tanulásba. Ismét jelentkezem olvasnivalók ajánlásával!

 

THEOLÓGIAI  SZEMLE     2021/4     Alapítva: 1925

 

Prof. Dr. Tokics Imre Tibor tanulmánya nagyon érdekes és tanulságos: „ A nemzeti identitás kialakulása az Ószövetségben” címmel jelent meg. Az angol nyelvű összefoglaló fordítási gyakorlásra is kiválóan alkalmas.

A „haza” kifejezés megérzése

Az „atyáink országa” nemcsak Földrajzilag körülhatárolt terület, hanem vérségi kötelékekkel telített fogalom. Erős a kontraszt a pátriárkák vallása és a Kánaánban kialakult termékenységi kultusz között.

Az exodus a törzsek számára az ígéret beteljesülését jelentette. A haza Isten ajándéka; ősök sírja, de titokzatos jövő is.

Az elszakadás megtapasztalása

Az Ígéret Földjének már kezdettől fogva eszkatológikus  jelentése, olvasata van. Izrael nagy vízválasztója a babiloni fogság, amely Jeruzsálem pusztulása után következett be. (Jeremiás: Siralmak)  A nemzet megszűnt, de 70 év elteltével a „haza” indított egy új távlatot.

A népek és nemzetek sorsa az, hogy mindig változnak. A száműzetés alatt fölértékelődött a haza és a nemzettudat gondolata; imák központi helyét foglalták el. A zsidóság 2 fontos intézménye alakult ki: a zsinagóga és a Talmud.

Közel-Keleten a hazában hasonló gondolkodású és vallású emberek élnek, laknak adott térségben. (Potenciális ellenfelek létezhettek.) Különös, hogy a biztonság nem szerepelt a félhold kultúrájában.

A királyi feliratok szerint 2 csoport jött létre: a szétszórtságban élők összegyűjtéséről szólók, illetve az ellenség szétszórását megvalósítók.

A főváros hivalkodó gazdagsága ellentétbe került a szabad emberek  kilátástalanságával, adósságaival, éhezésével.

Az ábrahámi ígéreteket újra kellett fogalmazni. Jahve nem egy kis nemzet védőistene, hanem a világbirodalmakat, a világtörténelmet kezében tartó Teremtő. Elméleti szinten megjelenik a monoteizmus Ésaiás 40. fejezetében.

A haza mint a szent föld

Hosszabb fejlődés végeredménye. A szentséget kiterjesztették az egész térségre. A szentélyben áldozatokat mutattak be. A hazatérés is szent volt.

Círus az ókori világ legfelvilágosultabb uralkodója volt. Önállóságot biztosított, vallásszabadsági törvényei liberálisak voltak. Többen feltételezik, hogy zsidó köztisztviselők erős befolyással rendelkeztek a királyi udvarban Círus a saját és a már korábban kialakított  kormányzási alapelvei mentén járt el a zsidósággal kapcsolatban; a hazatérés nem szent kivétel volt.

Az első hazatérés

Legfőbb motívum a haza mint szent föld. Évtizedekig építették a templomot. Kr. e. 515-ben szentelték föl. Egyiptom bukása nagy katasztrófa volt, mert innen vártak segítséget a júdeaiak a haza függetlenségének megerősítéséhez.

Csalódás, csalódás…..csalódás

A hazatérők létszáma eléggé alacsony lehetett. a valláson keresztül sajátították el a szülőföld iránti értékrendszert. A hitüket vesztett emberek templomépítése többször megrekedt. Az új exodus teljesen eltért az egyiptomi szabadulás mámorító élményétől. A próféták azonban meghirdették a szép és új jövőt.

A vallási vezetők határozottan igyekeztek elkülönülni az ellentábortól. Próbakőnek a törvényhez való hűséget tekintették. (Úgy látom, a törvény tartotta meg a zsidókat, nem fordítva…..)

Az új Jeruzsálem lesz a világmindenség centruma, az újra megtalált Éden az örökség részét képezi. A kereszténység átveszi ezt a gondolkodást a zsidó elődöktől., (Lelki Izrael) A Jelenések könyve ebben a kontextusban zárja le a kánont.

 

A felhasznált irodalom száma: 23; a jegyzetek bővebbek: 32

Ne feledjük: 2 ország állampolgára vagyunk. Jó, ha tökéletesen tiszta fogalmaink vannak a nemzetről, hazáról szülőföldről, identitásról és szentségről.

Mit tanultunk a zsidóság történetéből? Mit viszünk tovább? Mit jelent számunkra a szentség?

 

 

 

 

Könnyedebb a következő téma, de nem elhanyagolható!

 

 

 

 

EVANGÉLIKUS  ÉLET     2022/1-2. szám     Január 16-23.

 

 

Hegedűs Attila soproni iskolalelkész fölteszi a kérdést: „ Halló, fiatalok! Van itt valaki?” A vicc szerint egy illető visszaszól: „Nincs senki.” Nekem Isten keresése ugrott be: „Ádám, hol vagy?”

 A cím kétségtelenül fölhívja figyelmünket az eredményes, szeretetteljes kommunikációra. A szerző az alábbiakkal foglalkozik: Boomertől alfáig; Nem szebb, csak megszépülő múlt; Más stílus, változatlan üzenet.

Kortársi kapcsolatok minősége, generációk látszólagos ellentéte: tudatos felismerés, döntés kell a javításhoz. Bibliai segítség: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” (Zsid. 13:8) A stílus, a mondatszerkezet, a szóhasználat is? Mi a véleményetek?

/Egyébként „Ifjúsági oldalak” nyílnak az újságban a fiatalokat érintő (avagy kevésbé fiatalokat érdeklő) kérdésekről./

 

Jó olvasást, személyiséget építőt  kívánok szeretettel!

   Szivek Éva Judit

    ATF-Teológia-MA

    2021/2022. II.évf.

 

 Dombóvár, 2022. február 08. (K)