Johannes Schneider „Elizeus: A próféta a nyitott égbolt alatt” (eredeti címén: Elisa: der Prophet unter den geöffneten Himmelsfenstern) című könyve a bibliai Elizeus próféta életét és szolgálatát mutatja be, méghozzá mély, hitéleti szempontból.
A könyv nem csupán történelmi beszámoló, hanem egyfajta szellemi útmutató, amely azt vizsgálja, hogyan működik Isten a reménytelennek tűnő helyzetekben.
1. Az örökség és a „kettős lélek”
A könyv Elizeus elhívásával kezdődik, amikor Illés próféta utódja lesz. Központi gondolat, hogy Elizeus nem saját erejéből cselekedett, hanem Illés szellemének „kettős mértékét” kérte és kapta meg. Ez a fejezet arra bátorítja az olvasót, hogy merjen nagyot kérni Istentől a szolgálathoz.
2. A „nyitott égi ablakok” metaforája
A cím egy konkrét bibliai történetre utal (2 Királyok 7), amikor Samária városa éhezett az ostrom miatt. Elizeus megjövendölte a megmenekülést, mire egy hitetlen tiszt gúnyosan azt kérdezte: „Még ha az Úr ablakokat vágna is az égen, hogyan történhetne meg ez?”
A lényeg: A könyv szembeállítja az emberi hitetlenséget Isten korlátlan lehetőségeivel. Azt tanítja, hogy Isten ott is tud „ablakot nyitni”, ahol mi csak falakat látunk.
3. A hétköznapi csodák prófétája
Schneider részletesen elemzi Elizeus csodáit, amelyek gyakran nagyon gyakorlatiasak és az irgalomról szólnak:
Az özvegy olaja: Isten gondoskodása a szegényekről.
Naámán gyógyulása: Isten kegyelme az idegenek és kívülállók felé.
A súnemi asszony fiának feltámasztása: A győzelem a halál felett.
4. Elizeus mint a hit példaképe
A szerző úgy mutatja be Elizeust, mint aki:
Folyamatos közösségben élt Istennel.
Bátran megállt a királyok előtt is.
A legsötétebb időkben is a reményt képviselte.
Összegzés
Ez a könyv elsősorban azoknak szól, akik lelki bátorításra vágynak. Azt üzeni, hogy Isten a nehéz időkben is aktív, és olyan embereken keresztül munkálkodik, akik készek radikálisan bízni Benne. Schneider Elizeus életén keresztül mutatja be, milyen az a keresztény élet, amely Isten bőségéből (a „nyitott ablakokból”) merít.
Miért mutatom be ezt a könyvet?
Ez a könyv valamikor Molnár néni tulajdona volt, akinek a címe ott olvasható a címoldalon.
Egy nehéz időszakban volt ez a könyv valakié, és ez a könyv most itt van a könyvtárban.
Az eredeti tulajdonos címére ha rákeressünk akkor ide lyukadunk ki.
Ha kicsit tovább ássunk ebben a történetben, akkor már ott is vagyunk Budapest történelmének egy kis darabjákában.
Kibontakozik előttünk az 1920-30-as évek Budapestje, mikor építkezések indultak, és felépült az a bérház, amiben Molnár néni a könyv eredeti tulajdonosa lakott.
A könyv így már nemcsak Webster művét tárja elénk, hanem a bejegyzés folytán egy másik ember életébe is belelátunk. Valamint megindulhat a fantáziánk azon, hogyan és milyen úton is került ez a könyv az ATF könyvtárába.
