2023. Májusi Könyvtári Hírlevél






 





 

Folyóiratajánló

 

 

Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv     

Szeretném a hallgatók figyelmébe ajánlani a Keresztény-Zsidó Társaság kiadványát, a Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyvet. A kiadvány azért is nagy jelentőségű, mert a főiskola több oktatója is rendszeresen publikál benne.

Az évkönyvek végén találhatóak az eddig megjelent cikkek szerző szerinti bontásban.

https://www.kzst.hu/KZST2020.pdf

Íme a Keresztény-Zsidó Társaság nyilatkozata

A Keresztény Zsidó Tanács, amely magyarországi keresztény egyházak, valamint zsidó vallási szervezetek képviselőinek hivatalos tanácskozó testülete, a következő nyilatkozatot teszi a Magyar Holokauszt Emlékév kapcsán kialakult vitáról, mely már kezdi veszélyeztetni a 70. emlékév megrendezésének eredményességét.

A Magyar Holokauszt Emlékév megrendezésének tervét a Keresztény Zsidó Tanács nagy megelégedéssel fogadta. Fontos eseménye lehet ez az év a múlttal való őszinte szembenézésnek, a megfelelő következtetések levonásának, az emlékezet gyógyításának. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Holokauszt Emlékévet olyan módon kell megszervezni, hogy a Holokausztban elsődlegesen érintettek képviselőivel érdemi egyeztetés történik. A kialakult vitában arra kérjük a feleket, hogy folytassák a párbeszédet, és keressenek mindkét fél számára elfogadható megoldásokat, amelyek valóban segítenek az emlékezet gyógyításában az egész magyar társadalom számára. A feszültségek megoldásában a Keresztény Zsidó Tanács is felkínálja a maga közreműködését. Vezessen mindnyájunkat az Emlékév során az őszinte szembenézés, a kegyelet, az imádság és a kölcsönös felebaráti szeretet lelkülete.[1]

A honlapon elérhetőek és letölthetőek tanulmányok, ezen felül a könyvtárban is megtekinthetőek.

https://www.kzst.hu/

Könyvajánló

A tudományos írás alapjai

 

Szeretném ajánlani minden kedves hallgatónak ezt a könyvet, mely segíti őket abban, hogy kell tudományosan írni. a könyv megtalálható a könyvtárban kölcsönözhető és helyben is olvasható, valamint letölthető a főiskola IP címéről az ajánló végén található linkről.

Itt olvashatjuk a szerzői ajánlást!

Arra ​vállalkoztam, hogy bátorító és segítő szándékkal egy viszonylag kis terjedelmű könyvben összefoglaljam mindazt, amit mindenkinek, aki tudományos írásba kezd, tudnia kell vagy legalábbis tudnia illene. Bár könyvem elsősorban a tudományos írást elkezdő, azzal viaskodó diákoknak szól, remélem, hogy munkámat azok is hasznosítani tudják, akik az egyetemeken a szakdolgozati követelményeket fogalmazzák meg. Így ezek a követelmények reményeim szerint a jövőben talán a mainál valamivel egységesebbek lesznek. E könyv műfaja és célja szerint tehát barátságos meghívás és nem elrettentés. Kérdés, meghonosítható- e nálunk is a nyugati egyetemeken önálló tanszékeken, önálló kurzusként tanított tárgy, amit ott 'academic writingnak' neveznek? Nem lévén oktatáskutató, még kevésbé döntéshozó oktatáspolitikus, nem tehetek egyebet, mint megpróbálom a könyvben röviden felvázolni és összefoglalni mindazt, amit a legfontosabbnak tartok egy ilyen tantárgy és tudásanyag oktatása során. Az írásnál ugyanis kevés maradandóbb és izgalmasabb dolog van a világon. Lehetőleg adjon mindenki magának legalább egyetlenegy esélyt az életben ennek kipróbálására! Arra biztatnám tehát a hallgatókat, hogy olyan igényes szöveget próbáljanak letenni az asztalra, mintha az életük függene tőle![2]

https://www.szaktars.hu/osiris/view/gyurgyak-janos-a-tudomanyos-iras-alapjai-utmutato-szeminariumi-es-tudomanyos-diakkori-ertekezest-szakdolgozatot-es-disszertaciot-iroknak-2019/?query=gyurgy%C3%A1k%20j%C3%A1nos&pg=0&layout=s

Szerzők és szerkesztők kézikönyve

A Szerzők és szerkesztők kézikönyve elsősorban azoknak ajánlott, akik komolyabb hangvételű íráson, könyvkiadáson gondolkoznak. Számukra ez a könyv jó barát, és útmutató.

A könyv 2005-ben kiadott kiadása megtalálható a könyvtárban, valamint letölthető a főiskola IP címéről, az alábbi linken.

De előbb itt olvasható a szerzői ajánlás!

 


A Szerzők és szerkesztők kézikönyvének első kiadása 1996-ban jelent meg, a második 2005-ben. Ez utóbbi kiadás óta immár 13 év telt el, s a kézikönyvek legalább egy évtizedenként jelentős átdolgozásra szorulnak. Különösen a digitális forradalom korában. Ez a folyamat ugyanis alaposan felforgatta a magyar könyvkiadás hagyományos világát is. Mindezen okok miatt több ponton újra gondoltam és újra fogalmaztam a könyv téziseit és gyakorlati megoldásait. E könyv első kiadásának előszavakban azt írtam, hogy egy jó kézikönyvnek csak a harmadik kiadása használható igazán. Ezek után félve bocsátom útjára ezt a munkát, tartva kissé attól, hogy nem tudok mindenben megfelelni ennek a magas elvárásnak. Végül pedig – ha nem is örök optimistaként – hiszek abban, hogy végső soron a racionálisan átgondolt szabálykövetés mindenki, tehát a kiadók, a szerzők és az olvasók számára is előnyös, hasznos és hosszú távon kifizetődő vállalkozás.[3]

https://www.szaktars.hu/osiris/view/gyurgyak-janos-szerkesztok-es-szerzok-kezikonyve-osiris-kezikonyvek-2005/?query=gyurgy%C3%A1k%20j%C3%A1nos&pg=0&layout=s

 

A reformáció története                                            

 

 

 

Diarmaid ​MacCulloch az Oxfordi Egyetem egyháztörténeti professzora, a Brit Akadémia és a Királyi Történelmi Társaság tagja. Több könyvet publikált a Tudor-korról és a kereszténység történetéről. E kötete 2003-ban elnyerte a Wolfson-díjat, 2004-ben a Brit Akadémia Díját, 2005-ben pedig az Amerikai Könyvkritikusok Országos Körének díját is.

Művében a reformáció és az ellenreformáció történetét mutatja be, de olyan átfogó képet vázolva fel, hogy könyvét nyugodtan nevezhetnénk Európa történetének a „hosszú tizenhatodik század”-ban, az 1490 és 1618 közötti időszakban. Sőt egészen az 1700 körüli „fordulópontig” követi a reformáció történetét, összegző fejezetei pedig máig tartó hatását is felmérik. Maga Luther csak az első száz oldal után jelenik meg, MacCulloch-nak tehát alkalma nyílik a késő középkori vallási és teológiai problémák alapos ismertetésére is. Ez a könyv elsősorban vallástörténeti mű lenne – de mivel a vallástörténet e korban szorosan összekapcsolódott a politikatörténettel, társadalomtörténettel és kultúrtörténettel, talán nincs is olyan eleme a 16. századi történelemnek, amelyet ne világítana meg. A szerző figyelme egyáltalán nem korlátozódik Nyugat-Európára: az index a Magyarországgal és Erdéllyel kapcsolatos helyeket többtucatnyi oldalszámmal jelzi! Igazi, átfogó Európa-történet ez, nem csak a nyugati nagyhatalmak története. Dávid Ferenc ugyanúgy felbukkan benne, mint a Bethlenek és a Báthoryak.

MacCulloch könyve igen olvasmányos, a szerző kiváló stílusban, rendkívül szellemesen ír. Színvonalas és érdekes a képanyag is: majdnem ötven fekete-fehér kép és ábra egészíti ki a szöveget, s a szerző valamennyit alaposan elemzi. Az első kép éppen egy 14. századi templom oszlopfője, amelyet egy pucér emberi hátsó formájára faragtak ki – MacCulloch ennek ismertetésével vázolja fel a középkori társadalmak sajátos vallási mentalitását. A mű rendkívül érthetően ismertet olyan bonyolult teológiai dilemmákat, amelyeket még magyar nyelvű könyvekből sem könnyű megérteni, s emlékezetes portrékat fest a korszak szellemóriásairól, Erasmustól Lutheren és Kálvinon át Loyola Ignácig. Mindenről saját véleménye van, melyet határozottan fejt ki és igen meggyőzően ad elő.[4]

A könyv helyben olvasható az ATF Könyvtárban!

 

 

Mihalec Gábornak új könyve jelent meg!

Ketten együtt, magabiztosan – Hogyan váljunk az asszertív kommunikáció mestereivé?


A könyv az őszi félévben már kölcsönözhető lesz a könyvtárban.

Megrendelhető a Harmat Kiadó honlapján!

https://www.harmat.hu/uzlet/ketten-egyutt-magabiztosan-hogyan-valjunk-az-asszertiv-kommunikacio-mestereive/

 

Bemutatkozik G. Tóth Aletta Beatrix az ATF Könyvtár munkatársa


 

R.: - Ha jól tudom, te az ATF hallgatójaként lettél a főiskola munkatársa. Először, még diákmunkásként segítettél a könyvtárban, most pedig főállásban a Tanulmányi Osztályon és a könyvtárban is dolgozol. Mesélnél egy kicsit erről?! Diákként és munkatársként is részese vagy az ATF-nek. Hogyan érzed most magadat? Milyen volt diákként?

Aletta: Nagyon élveztem családias környezetben tanulni, összetartó osztályban, ahol kreatívabbnál kreatívabb ötleteket találtunk ki a tananyag memorizálására. Még hallgatóként volt lehetőségem diákmunkába dolgozni. A képzés befejezése végén pedig már főállásban kaptam lehetőséget dolgozni a főiskolán. Mindig is szerettem könyvtárban tanulni, vagy csak ücsörögni, könyveket lapozgatni. Különösen a szakdolgozat írás alatt nagy segítséget jelentett, hogy a főiskola által előfizetett adatbázisokba kutathattam.

R.:- Az ATF-en BA diplomát szereztél, de úgy tudom ez a harmadik diplomád. Milyen tanulmányokat folytattál eddig és hol szerezted a végzettségeidet?

Aletta.: Érettségi után Nagyváradon folytattam tanulmányaimat Bank és pénzügy valamit Szociális munka szakon. Ezek elvégzése után döntöttem még az ATF Teológia szak elvégzése mellett.

R.:- Óriási kihívással nézel szemben minden nap, hiszen többféle munkakörben kell egyszerre helytállnod. A Tanulmányi Osztály és a könyvtár munkatársaként kettős szerepben mozogsz. Melyik számodra  a nagyobb kihívás? Mesélnél egy kicsit a munkádról?

Aletta: Számomra az jelent nagy kihívást, hogy átálljak egyik feladatból a másikba, viszont ennek is megvan a szépsége és kell az egyensúly fennmaradásához. Mindkét helyen nagy odafigyelésre van szükség, a könyvtári részen sokkal inkább vannak monoton feladatok, például jelenleg az angol nyelvű vallásos irodalmat dolgozom fel, ami nagy pontosságot és odafigyelést igényel. A Tanulmányi Osztályon igazán színes a paletta: kifizető pénztárosi feladataim vannak, marketing feladatok és kommunikációs feladatok.

R.: A tavalyi évben még egy óriási változás következett be az életedbe, hiszen férjhez mentél. Friss házasként is új kihívásokkal szembesülsz, hiszen dolgozó nő vagy, akinek már feleségként is helyt kell állnia. Látom, hogy mennyire összetudod hangolni a sok kihívást az életedben, és nagyon magabiztosan állsz helyt. Honnan ez a lelki erő? Beszélnél egy kicsit erről?!

Aletta:- Az elején voltak kétségeim, de mostanra már nagyon élvezem az új szerepemet, mint feleség. Számomra a házasság/ a család nagyon nagy áldást jelent a mindennapokban. Nap végén pedig nagyon jó kikapcsolódást nyújt számomra egy finom étel elkészítése.

 

R: - Végezetül egy kicsit beszélj kérlek a könyvtáról, a könyvtárhoz való kapcsolatról? Milyennek látod az ATF Könyvtárát?

A:- Én nagyon nagy változást látok az ATF Könyvtár életében, amióta elkezdtem a tanulmányaimat. Jól rendszerezett polcok, felcímkézve, különféle témák és egyszerű kölcsönzési rendszer. Ez mind-mind nagy segítség a hallgatóknak. Különösen, hogy sok mindent otthonról is el tudnak érni.

R.:- Köszönöm szépen a beszélgetést! Isten gazdag áldását kívánom az életedre és a munkádhoz sok erőt kívánok!

 

Titkok könyvtára Sorozat 2. rész

 

Az előző hírlevélben már megpróbáltam érzékeltetni egy kis ízt adva az olvasóknak a könyvtárosságról, a könyvtárakról. Ebben a hírlevélben folytatnám további apró gondolatfalatkákkal a könyvtárakról, egy kicsit személyessé téve az élményt.

Azt gondolom, hogy a legjobban , és leghitelesebben arról tudunk beszélni, amit már ismerünk.

Ezért ma az előző munkahelyemet szeretném bemutatni, illetve beszámolnék arról, hogy milyen munkakörökben is ténykedtem.

Az előző munkahelyemen 19 évig dolgoztam. Az Országos Információs Központ és Könyvtárban kezdtem 2000 májusában dolgozni, ez a könyvtár a Múzeum utcában volt található a Nemzeti Múzeum, valamint a Magyar Rádió szomszédságában. Egy rendkívül impozáns kastélyban kapott helyet a könyvtár.

  Könyvtári raktárosként dolgoztam, fő feladatom volt, az olvasók raktárból való kiszolgálása, és a két olvasótermünkben olvasótermi felügyelőként segítettem. Itt szereztem meg a Könyvtári asszisztens végzettségemet. Itt „fertőzött meg” Mártyán Gyula az ETO, az az Egyetemes Tizedes Osztályozás szépségével. A Tanár Úr mind szakmailag, mind emberileg példakép a számomra a mai napig. Az akkori szakmai képzésekről ebben a cikkben olvashatnak részletesen: HANGODI Ágnes: A Könyvtártudományi és Módszertani Központ oktatási tevékenysége[5]

2001-ben miniszteri utasításra a könyvtárat átköltöztették a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, ahol létrejött a BME OMIKK. 

www.omikk.bme.hu

A két könyvtár múltjáról és egybeolvadásáról itt olvashatnak: https://dokutar.omikk.bme.hu/collections/tudtort/29/fejezet-12.html

Az új helyzetben könyvtári raktárosként és olvasótermi felügyelőként dolgoztam a Tankönyvolvasóban, ahol naponta több százan megfordultak.

2005-2013-ig gyesen voltam, három gyermekünkkel.

2013-ban megszereztem a segédkönyvtáros szakképesítést. A tanfolyamon a szakma kiválóságai taníthatnak minket. Mélyen megragadott az a szavaikból áradó elhivatottság, ekkor erősödtem meg abban újra, hogy ez az, amit akarok csinálni. Abban a szerencsés helyzetben lehetek, hogy a munkám, egyben a hivatásom is.

Az évek alatt 2019-ig  állományalakító raktárosként, olvasótermi felügyelőként és kölcsönző könyvtárosként dolgoztam. A háttérben részt vettem a könyvtárban az úgynevezett rekatalogizálásban, melynek során a régi még az elektronikus katalógusban nem fellelhető könyvek adatait vittük fel az Aleph Integrációs Könyvtári Rendszerbe. Ez a munka segített abban, hogy olyan kompetenciákra tegyek szert, amit a mostani munkakörömben is tudok hasznosítani. Mivel raktárosként is dolgoztam, így megfigyeltem a raktározási munkafolyamatokat, melynek szintén jó hasznát veszem jelenleg.

 Egy kis érdekesség. A könyvtár épülete a BME központi épületéhez kapcsolódik, az úgynevezett Sóhajok hídja köti össze a főépülettel. De itt nem a velencei sóhajok hídjára kell gondolni, hanem korábban a vizsgázók innen mentek át a főépületbe, és itt „sóhajtoztak” , ezért ez az elnevezés maradt rajta. Néha a Nagyolvasó teremben is sóhajtoztak a hallgatók, mert sokan ott szerettek felkészülni a vizsgákra.

Több alkalommal volt lehetőségem bekapcsolódni a nyári szünetben levő a BME-én megrendezésre kerülő Gyerekegyetem Könyvtári óráiba, ahol ebben is kipróbálhattam magamat.[6]



https://www.omikk.bme.hu/szolgaltatasok/kiemelt-szolgaltatasok/olvasoi-terek

A könyvtár jelenlegi állománya meghaladja a kettő millió dokumentumot. Itt szerettem bele a régi könyvekbe, mikor volt alkalmam ezekbe a védett dokumentumokba belenézni, kézbe venni. A könyvtár terei mára nemcsak olvasótérként, hanem közösségi térként is funkcionálnak, a megváltozott olvasási szokások, könyvtárhasználati szokások átalakulása következményeként.

Itt az ATF Könyvtárban még a hagyományos könyvtári szolgáltatások vannak előnyben, remélhetőleg még sokáig megmarad a hallgatókban a könyvek iránti érdeklődés.  A jelenlegi munkám során az előző munkahelyemen szerzett szakmai tapasztalatok és ismeretek segítenek. Itt ugyan egy méreteiben kisebb könyvtárban dolgozom, de könyvtár szakmailag sokkal nagyobb kihívás, ami abban nyilvánul meg, hogy a munkafolyamatok osztályszinten voltak szétbontva, itt pedig minden egyszerre van jelen.

Lezárásként annyit tennék hozzá, hogy aki teheti és Budán a Szent Gellért tér közelében jár, bátran menjen el és tekintse meg az épületet, ami egyben építészi remekműve is Pecz Samunak[7].

/Molnár Zsuzsanna, Könyvtáros/      


 

 

 

 

 

 



[2] https://moly.hu/konyvek/gyurgyak-janos-a-tudomanyos-iras-alapjai

[3] https://moly.hu/konyvek/gyurgyak-janos-szerzok-es-szerkesztok-kezikonyve

[4] https://moly.hu/konyvek/diarmaid-macculloch-a-reformacio-tortenete

[5] http://epa.niif.hu/00100/00143/00077/pdf/EPA00143_Konyvtari_Figyelo_2010_4.pdf

[6] https://www.omikk.bme.hu/hirek/20190716/Hol_lakik_a_bagoly

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések